Durvára őrölt búzaliszt, víz, élesztő, só.
Széles körben „vastedda”-nak is nevezik. Ezt a kenyeret hosszú ideig lehet eltartani, a héja ropogós és aranyszínű, sokkal ízletesebb a készítése után pár nappal. A vidéki területek és a kisebb központok specialitása, még manapság is fatüzelésű kemencékben készítik. A neve arra utal, hogy formája kerek, korpával készült. Az egész szigeten elterjedt és jó kísérő szószokhoz, mártásokhoz, mártással készült húsokhoz, ragukhoz, sajtokhoz és szalámifélékhez. Egy másik típusa a „gustedda” egy tipikus palermoi kenyér, leginkább túróval és panelle-vel (csíkokra szeletelt, kemencében sült csicseriborsóval készült lepény) fogyasztják.

Pane forte („erős” kenyér)

Liszt, víz, szezámmag, élesztő, só.
A finom búzából készített kenyereket inkább a kevésbé tehetős városoknak és osztályoknak szánták, Szicíliában már az 1500-as évektől készítik. Egy változata Mallorcán is elterjedt, mert ezt a típusú búzát mindenhol termesztették, viszont az exportja nehézkes volt a tároláshoz szükséges megfelelő hőmérséklet bizosítása miatt. Szélesebb körben a sütőiparban azonban az „erős” vagy durumbúzát használják, míg a tésztát a XVIII. századig tavaszi durumbúzából készítették. Feltételezhető, hogy a „pane forte” elnevezés már az 1500-as években is ismert durumbúza használatából ered. A múltban csak durumbúzát használtak, mert úgy vélték kevésbé értékes, így olcsóbb volt. Ma azonban a tápértéket is figyelembe véve a finom búza nem olyan értékes, mint a durumbúza. Catania környékén a finom búzával készült kenyeret „cucchia-nak” nevezik, ovális formájú, közepén egy mélyedéssel, amely már-már a női termékenységet jelképezi. A környéken még „nasciu na cucchia-nak”, vagyis „egy gyermek születésének” is hívják.

Papalina

Liszt, tojás, vaj, köménymag őrlemény, víz, természetes élesztő, sörélesztő, só.
A névnek erős egyházi utalása van az összetevők gazdagsága miatt. Valle del Belice-ben egyszerű kenyérnek számít, de ha tojás nélkül készítik „vastedda-nak” vagy „cucciddatu-nak” hívják. Szent József kenyere.

Pupi cu l'ova

Finom vagy durumliszt, víz, tojás, természetes élesztő, só.
Nagyon kedvelt és élő hagyomány, hogy a húsvéti ünnepekre egy speciális kenyérfélét készítenek, melybe egy egész, ép tojást raknak. A primitív népektől napjainkig a tojásnak mindig érzékfölötti értéke volt ezen a vidéken. A készre gyúrt kenyértésztát sok-sok darabra szedik szét, melyekből a legkülönbözőbb formákat készítik: babaformákat, állatalakokat (lovacskákat, tyúkokat), növényi formákat (fákat, virágokat) és mindennapi használati tárgyakat, mint a kosarak, koszorúk. Ezek a formák még magukba szívnak egy vagy két tojást, majd díszítik őket, bemetszéseket ejtenek rajtuk, míg végül igazi mesterművekké válnak.

Vastedda

Liszt, víz, élesztő, só, bodzavirág.
Ez egy rituális ragusa-i kenyér, melyet kiengesztelésként készítenek. A „guastedda” szót az egész szigeten használják, a francia gastel szóból ered, mely kemencében sütött lepényt, pogácsát jelent. Különböző jelentései vannak azonban Szicília különböző tartományaiban, használják többek között az ennese-i pizza, a nagy agrigento-i és nisseno-i kenyerek, a palermoi és a nyugat-szicíliai kenyerek megnevezéseként. Általában egy 20-30 cm nagyságú cipó, a kenyérbél sárga, puha, szivacsos és illatozó, a héj színe melegbarna. Valle del Belice-ben a „vastedda” név egy különleges sajtot is jelöl.

Cavagneddo

Finomliszt, víz cukor, természetes élesztő, só.
Ez egy édes kenyér, melyet főként húsvét környékén készítenek. Különböző formájúak: kosár, háziállat formák, gyerekformák, növény- és állatalakok.

Cuccidati di carrozza

Durumbúzából készült dara, víz, só, természetes élesztő.
Ezt a fánkot a taglisasia-i Madonna ünnepekor a szekerek és kocsik feldíszítésére használják. Több mint 50 nőt mozgósítanak három napig folyamatosan, akik elkészítik a fánkokat. Olyan bemetszéseket készítenek a fánkokon, amelyektől ragyogó napocskáknak tűnnek és ezeket helyezik el a szekereken, nagy hatást elérve velük.

Filuni

Újradarált búzadara, só, sörélesztő, víz, szezámmag
Az elmúlt századokban a búzadarát, amellett, hogy kenyérkészítéshez használták, frissen is fogyasztották, amennyiben sikerült elkerülni a nagy adóterheket, melyeket az őrlésre vetettek ki a spanyol uralom idején

I uoi (Buoi)

Finomliszt, mogyoró, víz, természetes élesztő, só
Ez egy tradicionális kenyér, melyet Modica környékén (egy fennsík, ahol teheneket szoktak legeltetni) készítenek az új esztendő alkalmából. A „i uoi”-t a fiatal férfiaknak ajándékozzák, akik éppen elhagyták a gyermekkort és olyan korba értek, amikor elkezdenek dolgozni és nagy valószínűséggel állattenyésztő válik belőlük.

Mafalda

Újradarált búzadara, maláta, szezámmagból készült dara, sörélesztő, só.
Ez egy olyan kenyér melynek héja arany színű és a szezámmagtól finom, karakteres ízű. Ez az egyik legelterjedtebb fajta a szigeten, különböző formái léteznek, többek között Szent Lucia szemüvege és koszorú alakú, mely utóbbit, ha kettévágnak, félhold alakú cipókat kapnak. Ha a félhold alakú cipókra három speciális bemetszést tesznek, a sütés során legyezővé formálódik.

Pane a birra

Búzaliszt, víz, természetes élesztő, sörélesztő.
Ez a kenyér két méretben, formában is létezik: a torciglione fonott, kígyó alakú, a párizsi egyenes vonalú a tetején bemetszésekkel. A kenyerek szigetén mindkét félét készítik, darabonként 250 grammos méretben. Dekorációként a fehér cipókon szezámmagot használnak: ez különleges ízt és aromát kölcsönöz és már az antikvitás korában is ismert volt.